Mintha most lett volna,mikor átléptük az ötödik osztály küszöbét.És ittvagyok,végeztem a nyolcadikkal.
Pénteken kicsengetés volt a nyolcadikosoknak,utánna az osztállyal egy kis előadást mutattunk be.Kissé rossz,mindent otthagy a Váradiba:(..Annyi emlék fűződik ahhoz az iskolához,hogy felejthetetlenek.És az a társaság,imádtam.Ez a négy év alatt,annyi minden történt.Néha veszekedtünk,nevettünk,de az a lényeg egyött csináltuk mindezeket.Nagyon fognak hiányozni ezek a dolgok,a sok nevetés,szórakozás és tanulás.Abival a sok kacagás,s amit abban a padban elműveltünk ketten.Ez mind megamarad nekem,örökre.Sajnálom,hogy elkellet válnunk egymástóól nyolcbéé:).DE a nyolcbéé mindig nyolcbéé marad:)
Köszöönöm,hogy megtanítottatok az életre,köszönöm hogy a barátaim voltatok és lesztek:)
Mindent köszönök nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése